Reális Zöld Valóság vélemények!

A járvány miatt kénytelenek vagyunk időnként magunkra maradni. A modern ember azonban nehezen
tűri a magányt, nem szívesen tartózkodik önmaga társaságában, jobb társaságot szeretne. Igényli a
folyamatos ingereket, információ áradatot, rádiót, TV-t, fércbukot, és még sorolhatnánk.
Régen az emberek mentalitása más volt, több alkalmuk volt megismerni önmagukat.
A magányos elmélkedés, a meditáció természetes állapot volt, egyes „primitív” népeknél ma is az, és
hozzájárul a lelki egészségükhöz.
Hegyi pásztorok hónapokat töltöttek egyedül nyájuk (és önmaguk) társaságában, remeték erdőbe,
barlangokba visszavonulva elmélkedtek, szerzetesrendekben rendszeres lelki gyakorlatok része volt a
csendes elvonulás.
Az ószövetségi próféták időnként pusztába vonulva meditáltak, akárcsak Jézus, aki 40 napot töltött a
pusztában, miközben ki volt téve a Sátán kísértésének.
A tudat és a fizikai vákuum között felfedezhetünk egyfajta analógiát. A szilárd és tömör anyag
atomokból áll, amelyek olyanok, mint a felfújt léggömbök, amelyek közepén van egy porszem, az
atommag, és ez a porszem hordozza az anyag tömegének túlnyomó részét. Az arányok megdöbbentőek, a
„léggömb” térfogata kb. 15 nagyságrenddel nagyobb, mint az atomot alkotó részecskék térfogata. A
szilárd és tömör anyag túlnyomó része üres tér, vákuum.
De vajon tényleg létezik üres tér? A legnagyobb vákuumban, még a galaxisok közötti üres térben is
folyamatosan zajlik a kvantum fluktuáció, a vákuum zsúfolásig tele van virtuális részecskékkel.
A zen buddhista meditáció azzal kezdődik, hogy a szerzetesek kórusban ismételgetnek egy mantrát: „A
forma üresség, és az üresség forma”.
És ez nem csupán, és nem is elsősorban az „üres” fizikai térre vonatkozik (amelyről egyébként a keleti
bölcsek évezredek óta tudnak), inkább a vákuumhoz hasonló kettős természetű tudatra.
Ahogyan az „üres” tér voltaképpen nem üres, és csak olyankor tűnik üresnek, amikor kitöltik a tömör
anyagot alkotó „léggömbök”, a tudat valódi természete is akkor mutatkozik meg, amikor eltávolítjuk
belőle az aktív tudattartalmakat, vagyis a tudatot kitöltő „léggömböket”.
Az „üres” tudatba pedig ilyenkor beáramolhat a tudattalanban lappangó hatalmas mennyiségű
információ, amely kezdetben rendkívül ijesztő lehet, akárcsak Jézus és az ószövetségi próféták
„megkísértése” esetén. De ha sikerül túllépni ezt a fázist, mögötte ott lapulhatnak a pozitív kreatív alkotó
erők. Ezt a felismerést ma már sikeresen alkalmazzák a modern pszichoterápiában, és sikeresen
alkalmazta számos tudós is, akik meditatív állapotban jutottak jelentős felismerésekre, mint Bohr, Tesla,
Heisenberg, Oppenheimer, vagy művészek, akik ilyen hatás alatt hoztak létre művészi alkotásokat, mint
például Salvador Dali.
A modern fizika hatalmas mélységig feltárta az anyag mélyebb, láthatatlan természetét, olyan
mélységig, ahol eddig nem ismert hatalmas energiák lapulnak, amelyek képesek alkotni és pusztítani. A
modern pszichológia pedig feltárta a tudat és a tudattalan mélyebb láthatatlan természetét, olyan
mélységig, ahol eddig nem ismert hatalmas lelki energiák lapulnak, amelyek ugyancsak képesek alkotni
és pusztítani.
A fizikában négy kölcsönhatást ismerünk, ezekhez tartozik egy-egy mező, amelyekben virtuális erő
közvetítő részecskék nyüzsögnek, mint a hangyaboly. Ma már szinte minden fizikai jelenségre tudjuk a
választ. Csak azt nem tudjuk, hogy miért létezik a világban élet, és miért létezik a világban tudat. Vannak
tudósok, akik szerint léteznie kell egy ötödik mezőnek, amely a négy ismert fizikai mezővel folyamatos
kölcsönhatásban van és velük együtt egységet alkot.
Régóta foglalkozom ezzel a kérdéssel, tanulmányoztam számos elméletet, amelyek ismertetése –
Varga Csabának köszönhetően – az Interneten is olvasható:

Dr. Héjjas István: A bioenergetika és az univerzális mező

Nem könnyű olvasmány, de gondoltam, hátha valakit érdekel.
Szeretném hangsúlyozni, hogy nem találtam ki semmiféle új elméletet, csak morzsánként
összegyűjtöttem azt, amire nálam nagyobb tudású gondolkodók már rájöttek.
Ezúton szeretnék elnézést kérni a profi filozófusoktól, hogy nem sikerült a mondanivalómat legalább
30 oldalra felpuffasztani, de én csak egy egyszerű mérnök vagyok.
2020. március 29.
H. Pista

Kollarik István <kollarikistvan@t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. márc. 28., Szo, 19:30):

Tisztelt  Levelezők!

Nem vitatom el senki jogát, hogy úgy és annyira utálja Orbánt, ahogyan és amennyire akarja, ám azt elvárom, hogy a tényeket ne hamisítsa meg.

Tov&#225bb olvasom »