Válasz: ENGA cikk
Energia november 20th, 2009Tisztelt Stróbl Kolléga Úr! Kedves Alajos!
Mind a MAVIR VER távlati tervével, mind az általad finomított ETE kiegészítő Megjegyzésekkel egyetértek, kivéve a megújuló energia terv részeket. 20 éve hangoztatom, hogy Magyarország nem mondhat le a Duna Komplex hasznosításából nyerhető évi 4 TWh vízenergiáról. A Bős-Nagymaros Vízlépcsők hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét a magyar kormány tévesen értelmezi és a 1139/2004 (XII.31) Kormányhatározatban megtiltja, hogy az ítélet végrehajtásáról tárgyaló a magyar delegáció tárgyaljon a Nagymarosi Vízlépcső újraépítéséről. A határozat alkotmánysértő, mivel ellentétben áll a Duna Bizottsággal kötött Államközi Egyezménnyel,amelyet az országgyűlés 2000-ben törvénybe iktatott. Az Egyezményhez tartozó tervekben pedig szerepel Bős mellett, a Nagymarosi, Adonyi,és a Fajszi Vízlépcső
megvalósítása is. A szlovák féllel való megegyezés hiánya miatt Magyarország nem kapja meg a Bősi Vízerőmű termeléséből vízjogilag járó 1/3 hányadot, ami kb. 1 TWh. Értéke kb. 40 millió Euro.
Az Adonyi és a Fajsz Vízlépcsők étesítése a hajózás végett nélkülözhetetlen.
A megépülő duzzasztó gátakba mindössze kb. 25% többlet költséggel építhetők
be az esést kihasználandó vízerőművek is.
Tájékozásul mellékelem az Elektrotechnikában megjelent cikkemet és az AB
indítványomat.
Azóta a 47. számú Vízlépcső létesítésében a bolgár-román fél megegyezett és
a beruházást az EU támogatja.
Ezért javaslom, hogy a MAVIR terv bővüljön ki egy Duna változattal, amely
bemutatja, hogy a három dunai vízerőmű révén eleget lehet tenni az EU
elvárásnak. Ugyanis a mai terv ezt képtelen teljesíteni.
A beruházás fő paramétereit az alábbi adatokkal javaslom a változatba
beállítani.
Belépési határidők: Nagymaros 2015; Adony 2018, Fajsz 2021
Kapacitás: egységesen 165 MW, 1 TWh/a
Üdvözlettel
Kerényi A. Ödön (Ödön Bá’)
Indítvány az Alk. Bírósághoz 4
A Duna vízlépcsői és Magyarország – MEE változat
december 6th, 2009 at 22:34
Tisztelt Uraim!
Csupán egyszerű emberként szeretném megköszönni logikus és kézenfekvő nyilatkozataikat vízi energia ügyben.
Az motivál ebben, hogy aggódással tölt el az a jövőkép, ami a közelmúlt alapján az energia ellátásban kirajzolódni látszik.
A vizi erőművek mégha nem is jelentős eredménnyel, de csökkenthetnék azt az energia függőséget ami hazánkat ma jellemzi. Ugyancsak hasznunkra lehetne, ha más primér energiáknál is felismernénk lehetőségeinket. Igaz azok mai felfogásunk szerint jobban szennyezik a környezetet, meg nemkívánatos gázokat eregetnek a levegőnkbe égetésük során. Azonban ha már más módszert nem tudunk, s a megújulók energia sűrűsége oly kicsi, nos hát ez is segíthetne.
Visszatérve a vízre. Ha hasznosíthatnánk, nemcsak az EU direktívának felelhetnénk meg jobban, nemcsak függetlenebbek lehetnénk másoktól,nemcsak jobban hajózhatnánk s ezzel olcsóbb környezetkímélőbb szállítási módot használhatnánk de talán több anyagi lehetőségünk maradna arra, hogy kiváló tudósaink új utakat kereshessenek az energia előállítására raktározására és szállítására.
Amiért ezt fontosnak tartom, nos ha visszatekintünk a múltba, láthatjuk, hogy ma semmivel sem alkalmazunk mást, mint a fosszilisok esetében 150 év előtt, illetve a megújulók esetében 1000 év előtt. A technológia nem sokat, csupán a technika változott.
Talán itt lenne az ideje az újításnak. Hiszen ma kb. 6 milliárd földlakó kíván hozzánk hasonló szinten élni, ami bizony a mi enrgiafelhasználásunk nagyságrendjével jár esetükben is.
Közgazdasági értelemben kellemes ez a kereslet, de a kínálat oldaláról nem biztos, hogy Földünk lehetőségeiből zökkenőmentesen kiszolgálható.
Talán Professzor Urak hangja elhallatszik a magas politikáig, s helyt adnak az önellátásnak akik ezt megtehetik, még akkor is, ha ki kell mondanunk, eddig nem teljes körében gondolkodtunk e dolgokról.
Jó egészséget kíván: Livo László