Reális Zöld Valóság vélemények!

Darvas Béla és mozgalmár társainak legújabb akciója. Kutatni kívánják a GMO hatását az elő világra. Tíz éve ugyanis csak a politikai elvárásnak tettek eleget!

Megalapozták az alkotmányozók legnagyobb melléfogását, alaptörvénybe került a GMO mentesség.

A GMO ellenes 23. kerekasztalon a politikusok közül csupán Ángyán József államtitkár jelent meg. Ennek a reális zöldek szerint van már üzenete, a kormány előbb utóbb megválik Ángyán professzortól, további milliárdok kidobása a költségvetésből már nem telik.

A meghívó az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának tárgyalótermébe hívta a GMO ellenes 23 kerekasztal résztvevőit.

A meghívó kiadóinak a figyelmét elkerülte, hogy az Országgyűlésnek már nincs Környezetvédelmi bizottsága, Fenntartható fejlődés bizottsága névre keresztelte a 2/3 többség, MSZP, Jobbik frakció az LMP javaslatára. Zöld ügyben tökéletes az egyetértés a képviselők körében. Csupán egy képviselő a 90 éves Horváth János képviselő – aki egyébként közgazdaság professzora – lóg ki a sorból. Horváth János képviselő, fenntartással van a fenntartható fejlődést illetően.

Valójában a fenntartható név jobban kifejezi az elmúlt húsz év során folytatott hazai zöld politika üresjáratát.

Hazugságokkal teletömni a közvéleményt, költségvetési források megcsapolása álkutatásokra, a magyarság kiirtása aKárpát –medence közepén, hogy helyére idegen telepesek jöhessenek Sión hegye mellől.

Hazugság az, hogy a széndioxid lenne fellelős a hőmérséklet változásért.  Hazugság, hogy a duzzasztás ökológia agresszió a természettel szemben,

Forint milliárdok kerültek megélhetési kutatók zsebébe a költségvetésből, teljesen értelmetlen kutatások támogatása révén.

Darvas Béla és társai fenti módit szándékoznak folytatni.

A 23 kerekasztal megbeszélésen bejelentésre került, hogy magalakult a Magyar Ökotoxikológiai Társaság.

Az még kérdés, hogy a kormány mennyit szán a költségvetésből Darvas és társai támogatására, vagy megválik Ángyán professzortól, mint ezt a reális zöldek korábban már javasolták. (Zöldike)

A magyarságnak nem szabad egy táborban lennie.

Ez a kettősség a mohácsi vész óta húzódik végig a magyarságon.

A nemzeti megosztás a mohácsi vész utáni kettős királyválasztással kezdődött.

Keresztelő Szent János fejvétele napján,1526. aug. 29-én az egész csata körülbelül másfél óráig tartott és sokan a mocsár vizébe (vizes élőhelybe) fulladtak bele. (Szó sincs tehát a Csele patakról) A csata idején a Duna erősen megáradt, teljesen elöntött – Csele- falu mellett, Mohács felett félmérföldnyire fulladt a vízbe II. Lajos királyunk 20 éves korában. Az ország legvagyonosabb magyar főurai Zápolya  Jánost  választotta meg királyává és meg is koronázta. Az ellenpárt rögtön utána II. Lajos özvegyének, Máriának testvérét. II. Lajos egyetlen testvérének, Annának férjét választotta királyává. Ferdinánd aztán rövid néhány hónap múlva annyira János fölé kerekedett, hogy kiverte az országból János királyt.

A csata idején Zápolya János negyvenezer emberével alig tizennégy mérföldnyi távolban, Szegeden hallgatta Szolimán szultán franciáktól kölcsönzött 300 ágyújának a tüzelését követő durranásait.

A menekülök a Duna partjára vagy közelébe érve észak felé fordultak, itt elállta útjukat a Csele- patak torkolata, amelyet a nagy zápor után egy kis Duna ágnak gondoltak. Ma már a Duna sokkal nyugatabbra van, mint 1526-ban volt. ( A Duna állandóan a jobb partot mossa Budapest alatt.)

A széndioxid közvetlenül a föld felszínén helyezkedik el, nem lehet üvegházhatást okozó gáz.

A Magyar országgyűlés 2007-ben törvény fogadott a kiótói jegyzőkönyvhöz kapcsolódóan. (2007.évi LX. törvény)

A törvény felsorolja az üvegházhatású gázokat.

A magyar politikusok szerint a üvegházhatású gázok a következők: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid(N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6);

A vízgőzt a képviselők nem sorolták fel, mert szerintük a vonuló felhők felett örökké kék az ég.

A széndioxidot ugyanakkor az első helyre sorolták.

Kapcsolódó írásunk:

http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2333

.

.

Népszavazás megtartását követelték az ifjú liberálisok. Az ifjú liberálisok követelése 5000 milliárd forint károkozást eredményezett.

„A magyar parlament a Duna ellen szavazott. A képviselők többsége nem vállalta a személyes fellelőséget. Szentesítették a katasztrofális következményekkel járó Visegrád – nagymarosi vízlépcső építését. Semmibe vették a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményét, nem kérdezték meg választóikat, nem kérték a népszavazást.

Ha sem a népet, sem a tudományt nem, akkor

kit képvisel a Parlament?!?

Ne várjuk meg a választ!

Fejezzük ki akaratunkat közvetlenül!

Döntsön a nép!

Állítsátok le az építkezést!

Írják ki a népszavazást!”

Kapcsolódó írásunk:

http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2338

.

Mit vizionált Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2010.év végén?

Matolcsy György szerint a 2011. évi 3 százalék alatti hiány révén az unió ötödik legalacsonyabb hiánya lesz, Svédország mellett, Magyarország lesz az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol csökken az államadósság mértéke. A miniszter szerint azt is érdemes lesz majd figyelembe venni, hogy Magyarországon a folyó fizetési mérleg rendszeresen többletet mutat, ami szintén jó hír.

Hitler és az euró. Mit reméltek a magyar választók 2010-ben?

Hitler hatalomra jutása a két világháború között a német szavazópolgárok az erős politikai és gazdasági irányítás céljából támogatták. A markáns irányítástól remélték a németek az inflációs ráta lecsökkenését. A német szavazók múltbeli akarata ismétlődött meg az Európai Unió életében az euró, az egységes számlapénz 1998-ban történt bevezetése előtt. Amikor felmerült a közös valuta megteremtésének a lehetősége a németek rögtön egyértelművé tették, hogy ők csak abban az esetben csatlakoznak hozzá, ha az új közös bank alacsony inflációs pénz politikát folytat. Tov&#225bb olvasom »