A “Hableány” kalandos története 2000-2009. között, képekben. A Dunától (Óbuda), a Tiszán (Szegeden) át a Balatonig (B.almádi, Keszthely), a 2000. évi Hannoveri Világkiállítás helyett! Ez a magyar “módi”!
Vízügyek március 24th, 2014A “Hableány” kalandos története 2000-2009. között, képekben. A Dunától (Óbuda), a Tiszán (Szegeden) át a Balatonig (B.almádi, Keszthely), a 2000. évi Hannoveri Világkiállítás helyett! Ez a magyar “módi”!
https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpQmNhbHJXQWFVdEE/edit?usp=sharing
—
Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033+36 30 319 2033
—————————————————
Kedves Kollégák!
2014.03.21-22-én, az Óbudán, a Hajógyári-szigeten, a “Wiking Marina Budapest” területén – a magyar hajózás jövőbeni sorsa iránt aggódók, a hazai hajógyártás, a magyar hajózás és kikötőhálózat fejlesztése iránt elkötelezett érdeklődők jelenlétében – több-évtizedes várakozás után! – került sor a “Táltos” névre keresztelt katamarán vízre tételére. (lásd: előzetesként néhány fénykép! Amennyiben a Duna vízállása nem lett volna ilyen alacsony – sója-tér hiányában – a szükséges 2 autódaru helyett, a “Clark Ádám” úszódaru sokkal egyszerűbben és gyorsabban megoldhatta volna a katamarán vízre-tételét! Remélhetőleg az MTA-KSP “A megújuló energiák hasznosítása” c. dokumentumában szereplő javaslat alapján, a Nagymarosi-, az Adonyi- és a Fajszi Vízlépcső / duzzasztó, vízerőmű, hajózsilip, híd, hallépcső, stb, komplexumok megvalósítása – más egyéb problémák (árvíz, belvíz, aszály, öntöző-, hűtővíz, stb.) megoldása mellett – ezt a problémát is – a vízkormányzási lehetőség birtokában – meg fogja oldani!)
A fenti hír több szempontból is érdekes és említésre méltó:
– a gr. Széchenyi István által létrehozott első hajógyár az Óbudai Hajógyári-szigeten működött, amelyet az Újpesti Hajógyár követett.
– az Újpesti Hajógyárban készült annak idején gr. Széchenyi Ödön “Hableány” nevű első magyar yachtja, amellyel részt vett az 1867. évi Párizsi Világkiállításon, elnyerve annak “aranyérmé”-t.
– az Óbudai Hajógyári-szigeten alakult meg 1992-ben – a Rajna-Majna-Duna transzkontinentális víziút megnyitásának az évében, civil kezdeményezésre – a Magyar Dunai Yachtkikötők Egyesülete MDYE 28 kikötővel és 30 taggal. (Az első Wiking Marina Szentendrén kezdte meg működését, ezért az induláskor, az első székhely itt volt: H-2000 Szentendre, Duna-korzó 3.)
– a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos 1977. évi csehszlovák-magyar államközi szerződés – magyar részről történt, szakmai szempontból teljesen indokolatlan – felmondása, és az ennek következményeként a Hágai Nemzetközi Bíróságon folytatott per – amelyet minden ellenkező híresztelés ellenére Magyarország 7:1 arányban elvesztett! – negatív hatásai mai napig éreztetik hatásukat. Ennek következménye lett – többek között – hogy az MDYE 28 kikötőjéből, 24 tönkre ment.
– a gr. Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yacht Egylet megalakulása a magyar hajósok és a szimpatizánsok egy “megszállott” részének egy újabb kísérlete volt arra, hogy Varga István kezdeményezésére – Fa Nándor, Kard Aladár, gr. Széchenyi Géza, Varga Imre részvételével és aktív közreműködésével – összefogja a magyar hajózás sorsa iránt felelősséget és a Széchenyi-hagyományok ápolását felvállaló, magyar lobogó alatt hajózni kívánó magyar hajósok maréknyi csapatát.
– az 1997. évi, I. Széchenyi Emléktúra (Bp.-Párizs), az 1998. évi II. Széchenyi Emléktúra (Bp-Isztambul-Rodostó), az 1999. évi, III. Széchenyi Emléktúra (Bp.-London-Marlow) kezdeti sikerei után, a korszerűsített formában megépítendő “Hableány” sikeres pályázat keretében 60 MFt támogatást nyert el, amelyet azonban – menet-közben – az illetékes minisztérium indoklás nélkül visszavont (!), meghiúsítva ezzel a 2000. évi Hannoveri Világkiállításon történő részvételt (!), amellyel komoly erkölcsi károkat okoztak nemcsak az MHYE-nek, hanem az egész országnak! A témával kapcsolatos Hajógyári-szigeten, a Wiking Marinában tartott sajtótájékoztatót megtisztelte részvételével Helmut Strasser a Nemzetközi Duna Bizottság akkori elnöke is! (A “Hableány” sorsa végül, csak 8-9 évvel később rendeződött, jelenleg a Balatonon teljesít szolgálatot! De ez már egy másik történet, és jellemzően magyar!
Főhajtás gróf Széchenyi István és fia gr. Széchenyi Ödön előtt, a Duna és a Tisza hajózhatósága és a magyar hajózás fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseikért. Rövid visszatekintés a „Hableány” nevű első magyar yacht 1867. évi Párizsi Világkiállításon történő részvételének Hazánknak dicsőséget hozó történetétől napjainkig vezető göröngyös „víziútjai”-ról. A „Hableány” yacht kalandos és szomorú utóélete, a „Táltos” katamarán megérkezéséig:
http://realzoldek.hu/modules.
Péteri László
http://realzoldek.hu/modules.
Péteri László
http://realzoldek.hu/modules.
Péteri László
http://realzoldek.hu/modules.
http://realzoldek.hu/modules.
http://realzoldek.hu/modules.
http://realzoldek.hu/modules.
http://realzoldek.hu/modules.
http://realzoldek.hu/modules.
A fenti, nem túl szívderítő, de az igazságot tartalmazó tudósítások ellenére, bízva a “józan-ész” mielőbbi diadalában, a radikális ál-környezetvédők ármánykodásaival, és a “tabu-témák”-kal szemben, a jobbik megoldás kiválasztásában, mindenkinek kellemes hétvégét és jó szórakozást kíván,
Baráti üdvözlettel:
—
Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Mellékletek:
https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpMnl0WjNCcE02aFk/edit?usp=sharing
————————————————————
—————————————-
2014.03.23. 11:12 Tenczer Gábor: Vízre tették Táltost a katamaránt. Index – Inda videó
Egyúttal gratulálunk a magyar tervezőknek, kivitelezőknek, közreműködőknek, ill. további sok sikert kívánunk a folytatáshoz, és az üzemeltetéshez, valamint jó szórakozást és kellemes időtöltést a hajó(k) jövőbeni utasainak!
Csak így tovább a “Széchenyiek nyomdokain”, a magyar Duna-stratégia – üres szavak, pótcselekvések és lózungok helyett – tényleges tartalommal – alulról jövő, civil kezdeményezéssel – történő megtöltéséhez, amelyhez a jövőben talán nagyobb állami szerepvállalás fog társulni, Mindannyiunk érdekében.
Ezen az úton továbbhaladva, talán elérhetjük, hogy a Duna – majd végre – nem elválaszt, hanem összeköt! (Lásd: Duna: jobb part – bal part, szlovák-horvát-szerb-magyar, Rába: osztrák-magyar, Tisza: szlovák-ukrán-román-magyar, Dráva: horvát-magyar oldal, stb.?)
Ehhez József Attila 1936-ban, “A Dunánál” c. versének alábbi sorai szolgálnak ma is aktuális iránymutatásul:
” …Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a múltat be kell vallani.
A Dunának, mely múlt, jelen, s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot amelyet őseink vívtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk, és nem is kevés!”
Ne felejtsük: József Attila már ismét ott ül a Duna-parton, még közelebb a Dunához, a rakpart felső kövén (!), hogy jobban lássa, hogy mi fog történni a Dunával!
Üdv.:
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértőmobil: +36 30 319 2033
https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpQmptelpoSEVGWHc/edit?usp=sharing
————————————————-
Legutóbbi hozzászólások