A “Hableány” kalandos története 2000-2009. között, képekben. A Dunától (Óbuda), a Tiszán (Szegeden) át a Balatonig (B.almádi, Keszthely), a 2000. évi Hannoveri Világkiállítás helyett! Ez a magyar “módi”!

https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpQmNhbHJXQWFVdEE/edit?usp=sharing


Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033+36 30 319 2033

 

—————————————————

Kedves Kollégák!

2014.03.21-22-én, az Óbudán, a Hajógyári-szigeten, a “Wiking Marina Budapest” területén – a magyar hajózás jövőbeni sorsa iránt aggódók, a hazai hajógyártás, a magyar hajózás és kikötőhálózat fejlesztése iránt elkötelezett érdeklődők jelenlétében – több-évtizedes várakozás után! – került sor a “Táltos” névre keresztelt katamarán vízre tételére. (lásd: előzetesként néhány fénykép! Amennyiben a Duna vízállása nem lett volna ilyen alacsony – sója-tér hiányában – a szükséges 2 autódaru helyett, a “Clark Ádám” úszódaru sokkal egyszerűbben és gyorsabban megoldhatta volna a katamarán vízre-tételét! Remélhetőleg az MTA-KSP “A megújuló energiák hasznosítása” c. dokumentumában szereplő javaslat alapján, a Nagymarosi-, az Adonyi- és a Fajszi Vízlépcső / duzzasztó, vízerőmű, hajózsilip, híd, hallépcső, stb, komplexumok megvalósítása – más egyéb problémák (árvíz, belvíz, aszály, öntöző-, hűtővíz, stb.) megoldása mellett – ezt a problémát is – a vízkormányzási lehetőség birtokában – meg fogja oldani!)

A fenti hír több szempontból is érdekes és említésre méltó: 

– a gr. Széchenyi István által létrehozott első hajógyár az Óbudai Hajógyári-szigeten működött, amelyet az Újpesti Hajógyár követett.
– az Újpesti Hajógyárban készült annak idején gr. Széchenyi Ödön “Hableány” nevű első magyar yachtja, amellyel részt vett az 1867. évi Párizsi Világkiállításon, elnyerve annak “aranyérmé”-t.

– az Óbudai Hajógyári-szigeten alakult meg 1992-ben – a Rajna-Majna-Duna transzkontinentális víziút megnyitásának az évében, civil kezdeményezésre – a Magyar Dunai Yachtkikötők Egyesülete MDYE 28 kikötővel és 30 taggal. (Az első Wiking Marina Szentendrén kezdte meg működését, ezért az induláskor, az első székhely itt volt: H-2000 Szentendre, Duna-korzó 3.)

– a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos 1977. évi csehszlovák-magyar államközi szerződés – magyar részről történt, szakmai szempontból teljesen indokolatlan – felmondása, és az ennek következményeként a Hágai Nemzetközi Bíróságon folytatott per – amelyet minden ellenkező híresztelés ellenére Magyarország 7:1 arányban elvesztett! – negatív hatásai mai napig éreztetik hatásukat. Ennek következménye lett – többek között – hogy az MDYE 28 kikötőjéből, 24 tönkre ment.

– a gr. Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yacht Egylet megalakulása a magyar hajósok és a szimpatizánsok egy “megszállott” részének egy újabb kísérlete volt arra, hogy Varga István kezdeményezésére – Fa Nándor, Kard Aladár, gr. Széchenyi Géza, Varga Imre részvételével és aktív közreműködésével – összefogja a magyar hajózás sorsa iránt felelősséget és a Széchenyi-hagyományok ápolását felvállaló, magyar lobogó alatt hajózni kívánó magyar hajósok maréknyi csapatát.

– az 1997. évi, I. Széchenyi Emléktúra (Bp.-Párizs), az 1998. évi II. Széchenyi Emléktúra (Bp-Isztambul-Rodostó), az 1999. évi, III. Széchenyi Emléktúra (Bp.-London-Marlow) kezdeti sikerei után, a korszerűsített formában megépítendő “Hableány” sikeres pályázat keretében 60 MFt támogatást nyert el, amelyet azonban – menet-közben – az illetékes minisztérium indoklás nélkül visszavont (!), meghiúsítva ezzel a 2000. évi Hannoveri Világkiállításon történő részvételt (!), amellyel komoly erkölcsi károkat okoztak nemcsak az MHYE-nek, hanem az egész országnak! A témával kapcsolatos Hajógyári-szigeten, a Wiking Marinában tartott sajtótájékoztatót megtisztelte részvételével Helmut Strasser a Nemzetközi Duna Bizottság akkori elnöke is! (A “Hableány” sorsa végül, csak 8-9 évvel később rendeződött, jelenleg a Balatonon teljesít szolgálatot! De ez már egy másik történet, és jellemzően magyar!

A “Magyar hajósok európai vizeken” és az “Európai folyó-völgyek komplex hasznosítása” c. cikk-sorozatomban többször foglalkoztam a Magyarország jövőjét alapvetően meghatározó problémakörrel – a vízkészlet-gazdálkodással, árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár-, vízszennyezések elleni védelemmel, víztározással, vízkormányzással, a vízenergia többcélú hasznosításának szükségességével (ivó-, öntöző-, hűtővízigények, stb.) a vízi-közlekedés-/szállítás, személy és teherhajózás, kikötőhálózat, a vízi-, vízparti-, kerékpáros-, öko-, kulturális-, örökség-, vidéki-, falusi-, tanyasi turizmus integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezésének, komplex fejlesztésének és finanszírozásának (EU+hazai társfinanszírozás) szükségességével, stb.
Ezek közül a fentiekhez kapcsolódó írásaim közül néhányat emelek ki:

 

Főhajtás gróf Széchenyi István és fia gr. Széchenyi Ödön előtt, a Duna és a Tisza hajózhatósága és a magyar hajózás fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseikért. Rövid visszatekintés a „Hableány” nevű első magyar yacht 1867. évi Párizsi Világkiállításon történő részvételének Hazánknak dicsőséget hozó történetétől napjainkig vezető göröngyös „víziútjai”-ról. A „Hableány” yacht kalandos és szomorú utóélete, a „Táltos” katamarán megérkezéséig:

 

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=707   Főhajtás gr. Széchenyi István a “legnagyobb magyar” és fia, gr. Széchenyi Ödön előtt. Pozsony – Pest-Buda – Párizs – Isztambul. (mellékletek – fényképre kattintva megnyithatók!)
Péteri László

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=708   Széchenyiek nyomában, Párizsban és Isztambulban vitéz lovag Cseke László, a Szent György Lovagrend kancellárja. gróf Széchenyi Ödön és a “Hableány”. (mellékletek – fényképre kattintva megnyithatók!)
Péteri László

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=791   gr. Széchenyi István mit szólna, ha látná, hogy mi történt / történik a Dunával, a Tiszával, a hajózással, a kikötő-hálózat fejlesztésével és a hajógyártással Magyarországon? (mellékletek – fényképre kattintva megnyithatók!)
Péteri László

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=846   2011.11.06. M1 TV. “Szellem a palackból” Hajózás-történet Zebegényből:..”Amikor a törzsfőnök rossz döntést hozott, leváltották, és ….levágták a fejét!”   Péteri László

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=953   Magyar Duna-stratégia? 1. rész. Mikor kezd már valamit Magyarország és Budapest a Dunával? (mellékletek – fényképre kattintva megnyithatók!)   Péteri László

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=957   Magyar Duna-stratégia? 2. rész. Megérdemli Budapest a Dunát? Európai nagyvárosok folyó-partjainak korszerűsítése. (mellékletek – fényképre kattintva megnyithatók!)   Péteri László

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=974   A magyar Duna-stratégia továbbra is kérdőjelekkel! 1. Miért megyünk szembe Európával? 2. Ez kinek az érdeke? (mellékletek – fényképre kattintva megnyithatók!)   Péteri László

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1026   Egykor és most. gr. Széchenyi Ödön a “Hableány” nevű gőzössel 1867.04.06-án, Pestről, a Dunán elindult Párizsba, a Világkiállításra. Ma a Dunán “hajóvonták találkozása tilos!” (mellékletek – fényképre kattintva megnyithatók!)   Péteri László

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1042   A magyar hajógyártás tündöklése és bukása, Széchenyitől napjainkig. Lesz-e feltámadás? Az EU miért a norvég hajógyártást támogatja? (mellékletek – fényképre kattintva megnyithatók!)   Péteri László

 

A fenti, nem túl szívderítő, de az igazságot tartalmazó tudósítások ellenére, bízva a “józan-ész” mielőbbi diadalában, a radikális ál-környezetvédők ármánykodásaival, és a “tabu-témák”-kal szemben, a jobbik megoldás kiválasztásában, mindenkinek kellemes hétvégét és jó szórakozást kíván,

Baráti üdvözlettel:

Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

 

Mellékletek:

 https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpMnl0WjNCcE02aFk/edit?usp=sharing

 

————————————————————

 

—————————————-

Kedves Kollégák!
A fenti tárgyú korábbi cikkemhez küldöm a mellékelt képeimet, ill. Tenczer Gábor által készített videót kezdőképnek, a korábban csatolt mellékletek elé, a szokásos módon. (lásd: http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1455 )http://index.indavideo.hu/video/katamaran http://index.hu/video/2014/03/23/vizre_tettek_taltost_a_katamarant/ 2:06

2014.03.23. 11:12 Tenczer Gábor: Vízre tették Táltost a katamaránt. Index – Inda videó

Egyúttal gratulálunk a magyar tervezőknek, kivitelezőknek, közreműködőknek, ill. további sok sikert kívánunk a folytatáshoz, és az üzemeltetéshez, valamint jó szórakozást és kellemes időtöltést a hajó(k) jövőbeni utasainak!

Csak így tovább a “Széchenyiek nyomdokain”, a magyar Duna-stratégia – üres szavak, pótcselekvések és lózungok helyett – tényleges tartalommal – alulról jövő, civil kezdeményezéssel – történő megtöltéséhez, amelyhez a jövőben talán nagyobb állami szerepvállalás fog társulni, Mindannyiunk érdekében.

Ezen az úton továbbhaladva, talán elérhetjük, hogy a Duna – majd végre – nem elválaszt, hanem összeköt! (Lásd: Duna: jobb part – bal part, szlovák-horvát-szerb-magyar, Rába: osztrák-magyar, Tisza: szlovák-ukrán-román-magyar, Dráva: horvát-magyar oldal, stb.?)

Ehhez József Attila 1936-ban, “A Dunánál” c. versének alábbi sorai szolgálnak ma is aktuális iránymutatásul:

 

” …Én dolgozni akarok. Elegendő

harc, hogy a múltat be kell vallani.

A Dunának, mely múlt, jelen, s jövendő,

egymást ölelik lágy hullámai.

A harcot amelyet őseink vívtak,

békévé oldja az emlékezés

s rendezni végre közös dolgainkat,

ez a mi munkánk, és nem is kevés!”

 

Ne felejtsük: József Attila már ismét ott ül a Duna-parton, még közelebb a Dunához, a rakpart felső kövén (!), hogy jobban lássa, hogy mi fog történni a Dunával!

Üdv.:

Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértőmobil: +36 30 319 2033

Mellékletek:

https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpQmptelpoSEVGWHc/edit?usp=sharing

————————————————-

WordPress Plugin Share Bookmark Email

Hozzászólás